Jégszív

Üdvözöl a Jégszív zenei oldal

Ez a szerelem... Suttognak a fák,zúg a szél, az erdő így mesél, beragyog a fény,körbe jár egy tisztás mélyén ránk talál. Ne szégyeld,ha együtt lát a nap hisz én téged az égtől kaptalak, azt hiszem,ez a szerelem,végtelen. Őrt állnak a fák,nincs veszély, az erdőtől miért félsz? színes a világ,láss csodát, az árnyékból kérlek lépj ki hát. Ne szégyeld,ha együtt lát a nap hisz én téged az égtől kaptalak, azt hiszem,ez a szerelem,végtelen. Már voltak,nehéz évek a világ éget, könnyből vér lett,nem volt arcunk, nem volt hangunk,úgy fáj, az élet fáj. Ne szégyeld,ha együtt lát a nap hisz én téged az égtől kaptalak, érted lázadnék én támadnék érted meghalnék,százszor meghalnék.. De úgy hiszem,ez a szerelem,végtelen *** A lelkünk addig vágtat míg hajtanak a vágyak De, hogy mindent láss, miről álmodsz rég Száz lóerő sem elég A lelkünk arra vágtat, hova hajtanak a vágyak Ahol győz a remény és a baj menekül Ülj fel egy lóra, s repülj! Semmit sem értünk el gyorsan, bár volt ezer év Sokszor előre mentünk, de még többször hátrafelé Lassanként mégis itt vagyunk, s csak egy irányba hajthatunk Mert a kétfelé hajtott szekér sehova sem ér Nem kell, hogy száguldj, kell még a tegnap, hogy holnapot láss Nem baj, hogy álmodod, a csodaszarvas még előtted jár És ezernyi csodával vár A lelkünk addig vágtat míg hajtanak a vágyak De, hogy mindent láss, miről álmodsz rég Száz lóerő sem elég A lelkünk arra vágtat, hova hajtanak a vágyak Ahol győz a remény és a baj menekül Ülj fel egy lóra, s repülj! Egy táltos, ha vágtat kinyitja mind tiszta szemét Orrában érzi a szabadság üzenetét Merről a szél fúj, arra megy, nem állja útját völgy, se hegy Nem állna meg semmiért, és haza is ér Nem kell, hogy száguldj, kell még a tegnap, hogy holnapot láss Nem baj, hogy álmodod, a csodaszarvas még előtted jár És ezernyi csodával vár A lelkünk addig vágtat, míg hajtanak a vágyak De, hogy mindent láss, miről álmodsz rég Száz lóerő sem elég A lelkünk arra vágtat, hova hajtanak a vágyak Ahol győz a remény és a baj menekül Ülj fel egy lóra, s repülj! A lelkünk addig vágtat, míg hajtanak a vágyak A lelkünk most is vágtat... A lelkünk addig vágtat, míg hajtanak a vágyak De, hogy mindent láss, miről álmodsz rég Száz lóerő sem elég A lelkünk arra vágtat, hova hajtanak a vágyak Ahol győz a remény és a baj menekül Ülj fel egy lóra, s repülj! A lelkünk most is vágtat Ahol a labda pattog , ott vagyok Hisz porból lettünk parki bajnokok Így mesélik a légó ablakok. A gumilabdának még volt szeme S a téren nonstop szólt a csontzene És lesben álltak a formás kiscsajok. Ugye azt gondoltuk , mit számít Az élet végtelen Az idő nekünk áll , csak másnak múlik, Hű , de képtelen. Szalad az élet , mondd már , nagy dolog, De hétvégén már rá se gondolok Meccset nézek és hozzá sört iszok. Meccset nézek és hozzá sört iszok. Meccset nézek és hozzá sört iszok. Aztán a lété lett a főszerep Sok év elszállt a játszótér felett Hol szamárkodtok , régi kis skacok? A csupa égre nyíló álmokat Mit elrejtettünk ott a fák alatt Előássuk csak egyet szóljatok. Ugye csaltunk , csentünk , csinnbe mentünk, ’Ső a győzelem. Azóta rájöttünk , a team a fő, A cím lényegtelen. Szalad az élet , mondd már , nagy dolog, De hétvégén már rá se gondolok Meccset nézek és hozzá sört iszok. Ahol a labda pattog , ott vagyok Ott ahol a gólya ott hagyott Kócos szellemünk néha átoson. Ahol a labda pattog, szent a föld S a cinkos szellem rám csak nyelvet ölt Ott az én helyem , s olykor az otthonom. Ugye tudja minden régi arc, Hogy pesten nincs titok, Naná, hogy sejtik ők , von house aus, Ha kellek, hol vagyok. Szabad az élet, mondd már ráhagyom Hat-null’ oda, de már nem számolom Meccset nézek, és hozzá sört iszom. Meccset nézek, és hozzá sört iszom. Meccset nézek, és hozzá sört iszom. Meccset nézek, és hozzá sört iszom. Meccset nézek, és hozzá sört iszom.